Uborka tápanyag utánpótlása

                    Az uborka tápanyag utánpótlása

Az uborka a talaj szerkezete, tápanyag-ellátottság, kultúrállapota iránt a legérzékenyebb. A legjobbak a lazább homokos vályog vagy vályogos homok talajok. A palántázott uborka gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért nem élelmes növény, a tápanyagigényét és vízigényét műtrágyával kell kielégíteni. Az alaptrágyákat sekélyen kell beforgatni. Kedveli a semleges pH-jú talajokat. Fontos a kemésztartalom (1-5 %).
A talaj sótartalmára érzékeny. Nagyon sok nedvességet igényel. Nyáron naponta egy tő 2-4 liter vizet is elpárologtat. Nagyon fontos a talaj levegőzöttsége, mivel csak az ilyen talajokon képes magas termésekre. Nem szereti a cserepedést, tömődöttséget és a pangó vizeket. A következő tápanyag-mennyiségeket veszi fel a 1 t/ha terméssel a talajból:

	Nitrogén (N) kg/t	Foszfor (P2O5) kg/t	Kálium (K2O) kg/t
Uborka	1,7	1,4	4,0

 

      Az uborka 100 t/ha termés esetén 170 kg/ha N-t, 140 kg/ha P-t és 400 kg/ha K-t vesz fel a talajból. Ennek egy részét szerves trágyával, de jelentős részét műtrágyával lehet kielégíteni. Nagy mennyiséget vesz fel nitrogénből. Az első lomblevelek megjelenésétől a termőkor kezdetéig folyamatosan növekszik az igénye, majd ezt követően folyamatosan nagy. Hiánya esetén az alsó levelek kivilágosodnak, sárgulnak, a termés elvékonyodik, görbül, a növény az új termések elrúgásával leszabályozza magát. Nagyobb nitrogénmennyiségre van szükség, páraszegény, meleg, napsütéses időben. Ekkor a N/K arány hajtatásban 1:1, szabad földön, lazább talajon 2:1 legyen. A foszfor felvétel ezzel ellentétes, mivel a fejlődés kezdetén nagy az igénye, ami később csökken. A foszforhiány esetén a növény alsó leveleinek szélén beszáradó foltok keletkeznek. A káliumnak a hajtásképződésben, a növények megújulásában van nagy szerepe, mivel a jól ellátott növény sok oldalhajtást képez. Hiánya esetén az idősebb levelek levélcsúcsa és levélszéle sárgul, szárad. Oldalhajtás nincs, ízközök rövidebbek. Kalciumhiánykor a hajtás leveleinek csúcsának fehéredése, széleinek száradása okozza a tüneteket. A hajtáscsúcs növekedése hirtelen leáll, a csúcs elszárad. Jelentkezhetnek ilyen tünetek a kálium túladagolása miatt is, mivel a két elem antagonista egymással. Mg-hiány a levelek érközeinek sárgulásával jelentkeznek, de inkább homoktalajon fordulnak elő ezek.                     

                                           Palántanevelés idején 

fontos a harmonikus tápelem ellátottság. Optimális a 1:1,8 N/K arány és a megfelelő P, Ca és mikroelem ellátottság. Kiültetéskor a megfelelő foszforellátottság és mikroelemek fontosak. Az első termések kötésétől jelentősen megnő a növények tápanyag felvétele. Fokozatosan növelhető a N aránya és mennyisége. Szükség esetén 1:1 N/K aránnyal és N túlsúlyos tápoldattal kell dolgozni. A partenokarp fajtákat mindig nagyobb, míg a túlnyomóan női virágúakat alacsonyabb N aránnyal tápláljuk.

                                     Az uborka trágyázása:

 Ősszel: (nem javasolt): a szerves trágya mennyisége támrendszeres termesztésben elérheti a 100-250 t/ha-t, míg vetésforgóban termesztve 60-80 t/ha-t. Kevésbé fontos a trágya eredete (szarvasmarha, sertés, baromfi), inkább az érettségi foka a döntő. Csak a földdé érett, teljesen elbomlott trágyát szabad bedolgozni az uborka alá. A nyers trágya leperzseli az uborka gyökereit. Inkább az előző év őszén vagy kora tavasszal kell bedolgozni.

     Lásd még:

                                  Miért hervad az uborka?